Ártánd Hajdú-Bihar megye keleti részén, a magyar-román határ közvetlen közelében fekszik. Az ezredéves falu lakossága jelenleg 500 fő körül mozog. A középkori feljegyzések saját parókiával, pappal és ezek alapján templommal rendelkező település a reformáció korában saját földesúrral rendelkezett. Az Ártándi család a három részre szakadó Magyarországon jelentős szerepet töltött be, de sajnos a Szapolyai és a Habsburgok pártja közötti háború áldozatává vált. Ezt követően Ártánd a nagykereki földesurak (így Bocskai István fejedelem) birtokai voltak. Valószínűleg Nagyváraddal együtt török kézre került és elpusztult, ugyanis a 18. század első felében újra népesedett, elsősorban Erdélyi és a Nagyvárad melletti Őssi(pusztából) származó lakosokkal. Ebből az időből maradt ránk az egyházközség legrégebbi fennmaradt anyakönyve, melyet 1764-ben kezdtek vezetni és anyakönyvi feljegyzések alapján a gyülekezet 1722-ben alakult meg.
Az egyházközségnek akkor még vályogból épült temploma volt, mely helyére 1803-1822 között építették a jelenlegi, klasszicista stílusú, színeiben az erdélyi templomok világát idéző templomot. Pneumatikus orgonáját a kor leghíresebb magyar orgonaépítő mesterének, Angster Józsefnek a pécsi gyárában építették (valószínűleg már ifj. Angster József irányítása alatt), 1913-ban, 8 regiszterrel. Ugyanebben az időben a gyülekezet fiú- és lányiskolát épített és egy takarékmagtárral együtt fenntartotta.
A gyülekezet számára óriási veszteséget jelentett a trianoni békediktátum, éppen ezért az 1930-as években a gyülekezet nagy harangját, mint Revíziós harangot öntették, hogy a határ túloldalán fekvő Borson is hallható legyen.
A templom megújulása 2021-ben kezdődött el a tetőzet felújításával. További tervünk a templom külső-belső festése, a nyílászárók cseréje és az orgona felújíátsa.
A gyülekezet ismert és feljegyezett lelkipásztorai a kezdetektől fogva:
Némethi György
Etédi Pál
Jenei Péter
Szokolai […]
Szoboszlai István
Kászoni János
Naszállyi András
Pesti […]
Hunyadi István
Szentesi Mihály
Kevi András (1763-1764)
Marjai Pál (1764-1766)
Szombati István (1766-1769)
Sullyok István
Mata Sándor
Gombos István (1779)
Szijjártó János (1779)
Gaal János (1779-1797)
Wincze György (1797-1800)
Kovács József (1800-1803)
Bori György (1804)
Benéts Dániel (1809-1817)
Bökényi Polyák Imre (1817-1840)
Sipos Lajos [segédlelkész]
Matólcsy János (1840-1846)
Szemes János (1846-1867)
Szemes László (1867-1869)
Szabó Károly (1869-1885)
Zsigmond Ferencz (1885-1916)
Dankó Sándor (1916-1926)
Kóródy Gyula (1926-1953)
Balogh Dániel (1953-1956)
Sipos Károly (1956-1963)
Gonda Balázs (1963-1965)
Ötvös György (1965-1980)
Nagy Gyula (helyettes lp.) (1980-1996)
Orosz Béla (1996-2018)
Fazekas Terézia (helyettes lp.) (2018)
Molnár Norbert (helyettes lp.) (2018-2019)
Felhősi András Imre (2019-)
Szabó Károly egykori lelkipásztor gyülekezettörténeti műve innen letölthető:
A Váncsodi Református Egyházközség története innen letölthető:
A Váncsodi Református Egyházközség feljegyzett lelkipásztorai:
Csepeli Ferencz (1756-1761)
Cseke Sámeul (1761-1771)
Gál János (1771-1772)
Matta Sándor (1772-1781)
Derecskei András (1781-1801)
Váradi György (1801-1807)
Nagy Sebestyén (1807-1809)
Váradi György (1809-1812)
Nagy Márton (1812-1819)
Molnár Mihály (1819-1826)
Illyés Lajos (1826-1848)
Rácz Lajos (1848-1877)
Nagy Sándor (1877-1895)
Unghvári Gyula (1895-1899)
Bethlendy Sándor (1899-1924)
Andó Ferenc (1924-1934)
Német István (1934-1947)
Költő Gyula (1947-1987)
Zimányi Alajos (1987-1988)
Szabó József (1988-1992)
Frenczel Erzsébet (1992-2017)
B. Csákné Kovács Kinga (2017-2018)
Fazekas Terézia (helyettes lelkipásztor) (2018-2019)
Felhősi Anna (2019-)
